Újabb eszközök a szalonban a cukorbetegekért

Egyszerű de fontos vizsgálatokkal súlyos szövődmények előzhetők meg a cukorbetegeknél, ám a hazai tapasztalat azt jelzi, hogy nem törődünk megfelelően a kérdéssel, míg be nem üt a baj. Miután a betegség ma már kezelhető és  karbantartható, hajlamosak vagyunk hamis biztonságérzetben élni, miszerint elegendő a kezdeti szakaszban előírt diéta és gyógyszer, rosszabb esetben még ezeket sem vesszük komolyan. A probléma akkor tudatosul igazán, ha a súlyosabb tünetek megjelennek, ám ekkor nehezebb, akár már lehetetlen is a további következmények megakadályozása.
Mivel még krónikus sebkezelőként és olykor most, lábápolóként is alkalmam van látni a diabéteszes neuropátia alattomos hatásait, ezért nem csak a beteg lábak ápolásában, de a megelőzésben is szeretnék segíteni cukorbeteg vendégeimnek.
Diagnosztikai továbbképzésem után mostantól rendelkezésre állok a neuropátia jeleit kimutató eszközökkel és tesztekkel is.

Mi a neuropátia?

A cukorbetegség egyik szövődményeként az érzőidegek olyan megbetegedéséről beszélünk, amely nem visszafordítható, de a tünetek mérsékelhetőek, illetve korai felismerés esetén a további állapotromlás gátolható, fékezhető. A kezeletlen neuropátiás láb kockázatai többek közt az érzékelés elvesztése, a szervezet és a láb közti idegi kapcsolat leépülése, az észrevétlen, rosszul gyógyuló sérülések, fertőzések, deformációk, fekélyek, ujjcsonkolás, legvégül pedig végtagvesztés!
Szerencsére mindez nem előjelek nélkül történik.
Kezdetben az érzékelés zavarai jelentkezhetnek – pl. zsibbadás, égő érzés, – alattomosabb esetben már hozzászokunk az érzékelés hiányához. Emiatt létfontosságú a rendszeres odafigyelés, az időben történő diagnosztizálás. A cukorbetegek féléves – éves rendelői kontrollvizsgálata gyakran nem elegendő a lappangó jelek felismeréshez, főképp ha maga a beteg sem veszi kellően komolyan a kérdést. A képzett lábápoló nem orvos ugyan, de mivel ő dolgozik a lábunkkal a „frontvonalban”, a korai felismerésben kiemelkedő szerepe lehet. Jó lehetősége adódik a rövid, kellemetlenséggel sem járó érzékeléstesztek elvégzésére is a diabétszes vendégekkel.

Hogyan zajlik a teszt?

A vizsgálat a láb hő-, tapintás- és rezgésérzékelő képességére irányul. Ezek romlása a neuropátia valószínűségére utal. Egy alacsony rezgésszámra kalibrált hangvilla adja a vibrációt, az intenzitást pedig egy optikai skálán látja a lábápoló. A műszert a lábujjakhoz érintve felmérhető, milyen erősségig érzékeli a rezgést a beteg (Rydel – Seiffer villa).
A hőérzetet egy egyszerű eszközzel mérhetjük fel, amely egy hidegebb fém és egy melegebb burkolatú műanyag végződéssel rendelkezik.

A tapintást pedig egy nyomóerőre kalibrált érintőszállal vizsgáljuk, amely legfeljebb 0.1 newtonnyi (~10g) erővel képes a bőrfelületet megérinteni a láb meghatározott pontjain.

Ha a fenti tesztek az érzékelés problémáira, romlására utalnak, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, hogy lehetőleg még időben kellő színtű kivizsgáláshoz, ellátáshoz jussunk az állapotromlás lehetséges megelőzése, a szakszerű kezelés és végső esetben akár a lábunk megmentése érdekében.